Ugye, ugye... mondtam én, hogy a szívem nincs a legjobb formában. Ezt bizony a kardiológusom is észrevette, ezért gyorsan elő is jegyzett egy jobb szívfél katéterezésre. Túl vagyok a beavatkozáson. (Szó szerint bekukkantottak a szívem mélyére!) A terhelhetőségem katasztrofális, de a katéterezés eredménye mégsem annyira aggasztó, mint, ahogy azt a tünetek alapján vártuk. Ennek fényében beigazolódni látszik az elméletem - és ezt a Doktornőm is alátámasztja - , hogy a mielóma ellenes kezelés zavar be a rendszerbe. Szóval, ha nem lenne kezelés (De van!), akkor sokkal-sokkal jobban lennék. 

Apropó kezelés. Lehet, hogy befejeződik a kísérleti gyógyszerprogram, amiben benne vagyok. Nagyon örülök ennek a hírnek. Hogy miért? Mert, így megtudom végre, hogy hatóanyagot kaptam-e, vagy placebot. Ha kiderül, hogy hatóanyagot kaptam és szeretném folytatni a kezelést, akkor méltányossági alapon tovább igényelhetem majd a gyógyszert. Ha pedig úgy döntök mégsem folytatom, akkor új vizekre evezünk és kipróbálok egy új kezelést, amit esetleg jobban tolerál majd a szívem. Jó érzés, hogy végre van valami támpont, amihez lehet tartani. Eddig csak csináltam, csináltam, ciklusról-ciklusra, úgy, hogy nem láttam a végét. Ez a hír most tényleg jót tett a lelkemnek. Lehet, hogy hamarosan változások jönnek?!?!?

Ám amíg kiderül, hogyan tovább, addig is jöhetnek a nyári kalandok!!!!