Annyira pörögnek az események, hogy csak címszavakban tudom leírni a közelmúlt történéseit, mert különben soha nem érek el a jelenig. 

Április 19. - Az "öt próba" napja:

1. Vér és vizeletvizsgálat

A vizsgálatot megelőző nap a 24 órás vizeletgyűjtés bűvkörében telt el. Másnap pedig megszámlálhatatlan mennyiségű csőbe csordogált bele az én drága vérem.

2. Csontvelővizsgálat

Elengedhetetlen része volt a kivizsgálásnak. Mondhatnám, hogy a szükséges rossz. Meg kell, hogy veregessem a vállam, mert ismét szisszenés nélkül tűrtem a nem mindennapi fájdalmat. Köszönet a Doktoromnak a profi mintavételért!

3. Röntgen felvételek

Mondhatom, nem spóroltak. Kaptam rendesen a röntgensugarakból. Konkrétan tetőtől talpig, minden egyes porcikámról készítettek felvételeket (több esetben két irányút), hosszú időt töltöttem bent, olyan volt mint egy profi fotózás, csak most nem a külsőmre, hanem a belsőmre voltak kíváncsiak. 

4. EKG

Volt benne egy pici eltérés, de nem tűnt vészesnek.

5. Szív Uh

Természetesen látszanak a PAH-os jelek, de a kezdetekhez képest javuló képet mutat, szóval elfogadható leletet produkáltam.

Egy nap alatt megvolt az összes vizsgálat. Izgatottan vártuk a visszajelzést a kórházból, ami nem is késlekedett. Sajnos nem a várva-várt mondat hangzott el a telefonban. Azért hívtak, hogy meg kell ismételnünk az EKG-t. Na ne?!?!? Nehogy ezen bukjon el a dolog. Másnap reggel bementem és addig dolgoztunk az ügyön, míg sikerült egy gyönyörű görbét produkálnom.

Az öt próba sikeres teljesítése után átléphettem végre az első kapun! Azaz bekerültem a programba.

Kitűzték az első kezelés időpontját : MÁJUS 2. 

Hurrá,hurrá, hurrá! Boldogan haladok tovább az ösvényen. 

Holnap tovább mesélek! (Lassan a jelenbe érek!)